A törökök baklavája - egy kis magyar kovásszal házasítva
Egyet azért gyorsan szögezzünk le az elején: az autentikus változatban nincsen kovász. De még élesztő, vagy szódabikarbóna sem.
A kovászt a tészta állagának jobbá tétele miatt használtam, vagyis amiatt, mert egy sokkal ruganyosabb, szebben nyújtható, jobb állagú masszát kapunk.
Itt nem adunk időt a kovásznak a glutén elő-bontására, hiszen nem kelesztjük. Nyújtjuk, töltjük, sütjük, és esszük.
Sajnos az utolsó fázis valahogy mindig gyorsabb mint az első három 😀 😀 😀 mert ez a “nem lehet abbahagyni” kategória.
A kovász itt pedig tényleg csak a jobb kezelhetőség végett van. No és persze azért, mert milyen menő már egy kovászos baklava??? 😀
A tésztát természetesen nem kell kis kagylócskákra formázni, nyugodtan használhatjátok a szokványosabb egymásra rétegezős formában is, csak én még mindig szeretem a kihívásokat, nah!
És akkor jöjjön a recept, ami kissé összetettnek és bonyolultnak tűnik, de nem vészes! 🙂
Én a tészta egyik felét pisztáciásan, a másik felét csokis-mogyorósan készítettem.
A töltelékhez:
500 ml tej
fél bögre búzadara
100 gramm aprított pisztárcia (lehet dió, mandula, mogyoró is nyilván)
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
2 gigantikusan nagy evőkanál mogyorókrém
2 evőkanál aprított mogyoró
A sziruphoz:
2,5 bögre kristálycukor
3 bögre víz
A tésztához:
25 gramm olvasztott vaj
1 egész tojás
1 evőkanál ecet (bármilyen jó, én almaecetet használtam)
100 ml tej
62 ml olaj
fél bögre víz
kávéskanál só
2,5 bögre finomliszt
1 evőkanál friss, habos kovász
A kenegetéshez:
100 gramm vaj
A nyújtáshoz:
Kb bögrényi kukoricakeményítő (burgonyakeményítő is jó).
Elkészítés:
A krémhez a tejhez adjuk a búzadarát, és állandó keverés mellett sűrűre főzzük. Kihűtjük. Kettévesszük a masszát, az egyik felébe megy az aprított pisztárcia, a másik felébe pedig a kakaó, a mogyoró és a mogyorókrém.
A sziruphoz a vizet felforraljuk a cukorral, és kb felére visszaforraljuk. Ezt akár előbb is elkészíthetjük, a lényeg, hogy a frissen kisült baklavát forró cukorsziruppal kell meglocsolni, szóval ha kihűlne, akkor mindenképp forraljuk fel, mielőtt ráöntjük a tésztára!
A tészta összes alapanyagát rugalmas tésztává gyúrjuk, fél óra pihentetés után 8 kis gombócra osztjuk, és letakarva további fél órát pihentetjük.
A pici gombóckákat a keményítővel szórt munkalapon kb 40×30 cm-es lappá nyújtjuk. Igen, ekkorára. Nyugi, simán menni fog. Könnyen kezelhető, jól nyújtható a tészta, és mire ekkorára kinyújtjuk, tutira papírvékony lesz! 🙂
Középen hosszanti irányban felgyűrjük a tésztát (legalulra betettem az eredeti videót) és 6 kupac tölteléket helyezünk rá (mogyorónyi gombócnál nagyobb de diónyinál kisebbeket) és ráhajtjuk a tésztát mindkét oldalról. Picit összecsípjük a töltelék-puklik között, majd feldaraboljuk. Megfordítjuk a tésztabatyut, kissé eligazítjuk, és szépre csípjük a végeiket.
Sütőpapírral bélelt tepsibe szépen elrendezzük, megkenjük az olvasztott vajjal és 180 fokon, légkeverésen kb 30 perc alatt aranybarnára sütjük. Ahogy kivesszük a sütőből, azonnal locsoljuk meg a cukorsziruppal.
Azt nem mondom, hogy gyors, azt nem mondom, hogy nem kell utána kitakarítani a konyhát (csupa keményítő lesz minden és mindenki, hiába vigyázol) de higgyétek el, megéri!
A formázásról itt találsz videót:
